Frei Tamás már a megjelenése pillanatában első lett

Az ötvenes listára 34 új cím került fel, lecserélődött minden és mindenki. Vannak állandó, a listáról lerobbanthatatlan szerzők, és vannak teljesen friss alkotások is. Az első helyre Frei Tamás magyar és orosz bűnözők összefonódását taglaló új regénye került, második helyen tartja magát A magyar helyesírás szabályai, és harmadik helyen landolt a frissen megjelent Szamurájszív, Vavyan Fable új könyve. Frei Tamás negyedik akcióregénye már gyakorlatilag a megjelenés pillanatában az első helyre került a Bookline október sikerlistáján. Az Agrárbárók sztorija szerint Magyarország az oroszok csapdájában vergődik, a magyarok szövevényes nemzetközi játszma során Moszkvában árusítják ki az országot, és csak a saját pénztárcájuk érdekli őket, mással nemigen törődnek. A magyar helyesírás szabályai továbbra is nagyon népszerű, megjelenése óta, 61 napja tartja pozícióját, és az első három közt szerepel. Vavyan Fable új regénye a Szamurájszív került a harmadik helyre, a több szálon futó történet igazi fantáziavilágot tár az olvasó elé. A színezés az idei év slágere, a tavaszi megjelenés óta minden toplistán az első ötben biztosan ott vannak a színezők. Most negyedik helyen találjuk Johanna Basford Bűvös erdő – Színezőkönyv mesébe illő rajzokkal című alkotását. A színező hullám még a Könyves magazint is utolérte, címlapjára Brückner János tervezett kifestőt, amit ha kiszíneznek a kedves olvasók, és a közösségi oldalakra feltöltik a #kiszineztem_petofit hashtaggel, nyereményjátékon vehetnek részt. Johanna Basford Titkos Kert képeslapkönyve, ami 20 kivehető képeslapot is tartalmazó színező, 21. a Bookline listáján. A nemzetközi vérkeringésből kiemelendő Jo Nesbø Fehér éjszaka című vérfagyasztó krimije, ami kilenc nap alatt került a 9. helyre a listán. Tízedik lett Andy Weir A marsi című regénye, a könyvből készült filmet a közelmúltban mutatták be Matt Damon főszereplésével. Tizenharmadik és egyben csúcstartó Giulia Enders Bélügyekje, ami 240. napja szerepel a Bookline toplistáján. Hasonlóan régóta, 186 napja van a legjobbak között Paula Hawkins A lány a vonaton című lebilincselő krimije, ami a nemzetközi sikerlistákon is régóta tartja a helyét. Jelenleg a Bookline listáján 37. helyen szerepel John Williams Stoner című regénye, ami egyértelmű bestseller, a szó legtisztább értelmében, a könyv az ember konfliktusairól, kudarcairól és diadalairól mesél. A magyar sikerkönyvek között továbbra is az élmezőnyben az örök szerelmet hirdető regény, Gárdos Péter Hajnali láz című alkotása. 30. helyen szerepel Závada Péter MÉSZ címmel megjelent verseskötete. Versek ritkán kerülnek fel a legolvasottabb könyvek listájára, de Závada kötetei rendkívül népszerűek, a fiatal szerző 2012-ben megjelent első verseskötete, az Ahol megszakad, már az első évben több ezer példányban kelt el, és hónapokig vezette a könyves sikerlistákat. Második kötete markáns elmozdulást jelent, szövegei szabad és prózaversek, központi motívuma az anya elvesztése. Huszonharmadik helyen található, Csányi Vilmos Íme, az ember című könyve, az etológus-író tudományos pályafutásának legátfogóbb kötetében nem kevesebbre vállalkozik, minthogy megválaszolja a kérdést: mi teszi emberré az embert. A 48. helyre jött fel a tavaly megjelent, most a Jurányiban Tenki Réka főszereplésével színre vitt regény, az Egyasszony. Írója Péterfy-Novák Éva terapeutája tanácsára kezdett írni, pszichológusa javasolta, hogy beszélje ki magából, írja meg súlyosan értelmi fogyatékos kislányával töltött hét évének, a kislány elvesztésének, fájdalmas történetét. Így született meg az Egyasszony című blog, amelyet nem várt módon ezrek kezdtek követni, és amelyből sokan merítettek erőt az addig elhallgatott, fájdalmas történések kibeszéléséhez, feldolgozásához. A filmbemutató és a karácsony közeledtével erősödik a Star Wars láz, 42. helyre érkezett a legújabb Csillagok háborúja könyv, ami ellentétben az eddig kiadott Star Wars referenciakönyvekkel, egyedülálló kivonat, ami gazdagon tartalmaz képeket és információkat majdnem minden szereplőről, lényről, járműről, készülékről és helyszínről. Az e-könyves lista első helyén Lakatos Levente saját kiadású könyvei szerepelnek, első az újonnan megjelent Feltörő ösztönök – Szigor 2., második helyen a Megrepedt álarc – Szigor 1., ami már 162 napja szerepel a legolvasottabb e-könyvek között. A Szigor-sorozat eddigi kötetei erotikus regények, kizárólag e-könyvben jelennek meg. A lista további része nagyrészt megegyezik a nyomatott sikerlistával, hiszen Gárdos Péter, Péterfy-Novák Éva és Paula Hawkins alkotásait találjuk itt is. Bookline nyomtatott TOP50 lista pozíció szerző cím kiadó változás ...napja a listán 1 Frei Tamás Agrárbárók Alexandra Kiadó új 0 2 A magyar helyesírás szabályai 12. kiadás Akadémiai Kiadó -1 61 3 Vavyan Fable Szamurájszív Fabyen Kiadó új 11 4 Johanna Basford Bűvös erdő - Színezőkönyv mesébe illő rajzokkal Manó Könyvek új 28 5 Gárdos Péter Hajnali láz Libri Könyvkiadó -2 53 6 Almási Kitti Bátran élni - Félelmeink és gátlásaink leküzdése Kulcslyuk Kiadó 5 35 7 Johanna Basford Titkos Kert - Színezőkönyv mesébe illő rajzokkal Manó Könyvek -3 148 8 David Lagercrantz Ami nem öl meg Animus Kiadó -6 61 9 Jo Nesbo Fehér éjszaka Animus Kiadó új 9 10 Andy Weir A marsi FUMAX KFT 43 61 11 Bartos Erika Együtt lenni jó! Pozsonyi Pagony új 27 12 Alföldi Róbert, Csáki Judit Magánügy Libri Könyvkiadó -5 43 13 Giulia Enders Bélügyek Park Kiadó -1 240 14 Beck Andrea A Titoktündér Beck & Partners Mi. Kft. -8 355 15 Borsa Brown Az Arab Álomgyár Kiadó új 16 16 Bosnyák Viktória A sirály a király? Móra Könyvkiadó -11 51 17 Lori Lite Buborékrepülés - Relaxációs mesekönyv Kulcslyuk Kiadó új 12 18 Lawrence J. Cohen Játékos nevelés Kulcslyuk Kiadó 2 163 19 Győrfi Károly Keresztényüldözés a 21. század elején Kairosz Kiadó új 21 20 Nógrádi György 40 év alatt a Föld körül Kossuth Kiadó új 13 21 Johanna Basford Titkos Kert - Képeslapkönyv 20 kivehető képeslappal Manó Könyvek új 24 22 Jamie Oliver Otthonos ízek Park Kiadó új 11 23 Csányi Vilmos Íme, az ember Libri Könyvkiadó új 12 24 Vadadi Adrienn Ünnepelj velünk! Pozsonyi Pagony új 29 25 Hyeonseo Lee A lány hét névvel Libri Könyvkiadó -17 41 26 James Dashner Halálparancs Cartaphilus Kiadó új 18 27 Paula Hawkins A lány a vonaton XXI. Század Kiadó Kft. -8 186 28 Bartis Attila A vége Magvető Könyvkiadó új 8 29 Berg Judit Rumini Pozsonyi Pagony 21 151 30 Závada Péter MÉSZ Jelenkor Kiadó új 27 31 Leiner Laura Illúzió L&L Kiadó új 0 32 Gilles Diederichs Játékos koncentráció Bookline Könyvek új 12 33 Dosek Rita, Tarjányi Péter Cselszövő Libri Könyvkiadó új 15 34 Kádár Annamária Mesepszichológia - Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban Kulcslyuk Kiadó új 29 35 A Street Kitchen bemutatja: Fördős Zé a konyhában Lunchbox kiadó új 2 36 Réz Pál Tények és Tanúk - Bokáig pezsgőben Magvető Könyvkiadó új 30 37 John Williams Stoner Park Kiadó új 29 38 Gilles Diederichs Játékos relaxáció Bookline Könyvek új 12 39 Cserna-Szabó András Sömmi. Magvető Könyvkiadó új 22 40 Vincent & Vincent Nincs új a nap alatt Álomgyár Kiadó új 2 41 Stephen King A Hosszú Menetelés Európa Könyvkiadó -28 46 42 Star Wars - Minden, ami Star Wars KOLIBRI GYEREKKÖNYVKIADÓ KFT új 9 43 Carina Bartsch Türkizzöld tél Maxim Könyvkiadó új 23 44 Holly Madison Lenn, a nyúl üregében XXI. Század Kiadó Kft. új 23 45 Péterfy Gergely Kitömött barbár PESTI KALLIGRAM KFT. új 10 46 Harlan Coben Az idegen Jaffa Kiadó új 24 47 Carole Stott A világűr legszuperebb intergalaktikus útikalauza HVG Kiadói Rt. új 17 48 Péterfy-Novák Éva Egyasszony Libri Könyvkiadó új 6 49 Bernáth József Így főz Bernáth József stílusosan, lezseren Kossuth Kiadó új 1 50 Göncöl Kiadó Színezd ki... és rajzolj te is Göncöl Kiadó -12 52 A Bookline e-könyv TOP10 lista pozíció szerző cím kiadó pozíció szerző 1 Lakatos Levente Feltörő ösztönök - Szigor 2. Lakatos Levente 1 Lakatos Levente 2 Lakatos Levente Megrepedt álarc - Szigor 1. Lakatos Levente 2 Lakatos Levente 3 Gárdos Péter Hajnali láz Libri Kiadó 3 Gárdos Péter 4 Péterfy-Novák Éva Egyasszony Libri Kiadó 4 Péterfy-Novák Éva 5 Paula Hawkins A lány a vonaton XXI. Század Kiadó 5 Paula Hawkins 6 Andy Weir A marsi Fumax 6 Andy Weir 7 David Lagercrantz Ami nem öl meg Animus Kiadó 7 David Lagercrantz 8 Borsa Brown Az Arab Álomgyár Kiadó 8 Borsa Brown 9 Alexandra W. Müller Függőségben 1. Alexandra W. Müller 9 Alexandra W. Müller 10 Hyeonseo Lee A lány hét névvel Libri Kiadó 10 Hyeonseo Lee

Mi az, ami még a halálnál is jobban megrémíti Stephen Kinget?

Miért van az, hogy az egyik legjelentősebb francia irodalmi díjat szinte csak férfiak kapják, a kezdő szerzőknek miért nem szabad az aktuális divatirányzatok szerint írniuk, mikor álmodik a legélénkebben Stephen King, és mi vette rá Györe Balázst, hogy ne jöjjön ki az egyetemi felvételitől? A mostani Hosszúból ez is kiderül. Szexista lenne a Goncourt? A napokban adták át az egyik legtekintélyesebb francia irodalmi díjat, a Goncourt-t, melyet idén Mathias Énard kapta meg Boussole című regényéért. A díjat immáron 113 éve ítélik oda, eddig azonban mindösszesen csak 11 alkalommal kapta meg nő, 102 alkalommal pedig férfi szerzőt tüntettek ki vele. A The Atlantic annak járt utána, mi lehet ennek az oka: ennyire középszerűek lennének a frankofón írónők vagy a Goncourt simán csak szexista? A lap végzett egy kis összehasonlítást a többi irodalmi díjjal, melyből például az derült ki, hogy 1944-re, amikor is Elsa Triolet személyében először ünnepeltek női Goncourt-díjast, a Pulitzer-díjat már 12 alkalommal ítélték oda nőknek. Az okok között szerepelhet, hogy bár a franciák a nemzetközi kimutatásokban nagyon jól állnak a nemek közötti egyenjogúságban, és erős a nők jelenléte például a politikában, ugyanakkor a kreativitás pont az a terület, ahol a szubjektív megítélés teret ad az előítéleteknek. Amellett pedig, hogy Franciaország egy sereg nagy feminista gondolkodót adott már a világnak, maga a feminizmus soha nem vált annyira a mainstream, a közgondolkodás részévé, mint mondjuk az Egyesült Államokban. Segítség, könyvet írok! Az első könyvével hadakozó, a totális eufória és a teljes kétségbeesés között leledző kezdő szerzőnek mindig sokat segít, ha rájön, hogy bizony nincsen egyedül, és előtte már mások is jártak hasonló cipőben. A fiatal szerzőknek járó The Sunday Times/Peters Fraser & Dunlop Young Writer of the Year Award elnevezésű díjat decemberben fogják átadni, a Guardian pedig arra kért öt korábbi díjazottat, mondják el, milyen tanácsokkal látnák el a kezdő szerzőket. A szokásos közhelyek mellett ("higgy a tehetségedben"), nagyon sokan kiemelték az olvasás fontosságát, voltak, akik egy jó szerkesztőre esküdtek, mások pedig már azt is fontosnak tartották, hogy az illető egyáltalán befejezze a könyvét. Abban azonban nagyban egybecsengtek a válaszok, hogy soha nem szabad a pillanatnyi divatirányzatok szerint írni, és a legfrappánsabban talán Andrew Cowan foglalta össze ennek a lényeget: Húsz sztorit tartalmaz Stephen King legújabb könyve, a The Bazaar of Bad Dreams, ezek pedig műfajilag nagyon széles spektrumon mozognak: van közöttük krimi, horror és western is. Sokkal érdekesebb azonban, hogy King mindegyik történet előtt elmeséli, mi inspirálta őt annak a bizonyos történetnek a megírásakor. Ezek általában nagyon banális élethelyzetek: a The Dune című írásnak egy homokdűne a helyszíne, melyben megjelenik azoknak az embereknek a neve, akik várhatóan meg fognak halni. Ennek az ötlete például akkor merült fel benne, amikor a kutyáját sétáltatta Florida partjainál. Máskor a fiával szemben elveszített fogadás, vagy egy buszon ülő nő adta az ihletet, vagy éppen egy éttermi jelenet, amikor egy férfi egy idősebb ember ételét vágta fel ebéd közben. A traumatikus élmények sem maradhattak ki a sorból, így A The Little Green God of Agony című novellát King 1999-es balesete inspirálta. Az író most interjút adott a The New York Times-nak, melyből kiderül, hogy soha nem jegyzeteli le az ötleteit, van, amitől még a halálnál is jobban fél, és elmeséli azt is, ha éppen nem ír, akkor nagyon élénk álmai vannak. Ráadásul már korántsem tartja annyira termékeny írónak magát, mint régen: Sokáig álmodtam a gyerekkori szerelmekkel Györe Balázsnál nagyvizitelt a Litera, a beszélgetés első részében pedig újpesti gyerekkorról, egy traumatikus költözésről, a néhány házzal lejjebb lakó Bartókról, és Ginsberg hatásáról is mesélt az író. Utóbbinak nagy szerepe volt abban is, hogy Györe annak idején nem állt fel, és hagyta a fenébe az egész egyetemi felvételit: 71-ben a felvételin fölírták a táblára, hogy Bánk bán láncai, a második választható téma Móricz parasztábrázolása, már ott tartottam, hogy megvárom, mi lesz a harmadik, és kimegyek. Harmadikra fölírták, hogy „Legkedvesebb élő költőm”, és maradtam. Allen Ginsbergről írtam. Nagyon érdekes volt, a felügyelő mászkált, odajött, belenézett az írásba, hogy maga már végzett egy egyetemet? Miközben nézte, mit írok, mondom, hát nem, nem, nem. Szerintem ez dönthetett. Ha a harmadik is valami olyasmi lett volna, mint Móricz, hát kijövök.

Papp-Zakor, Závada és Áfra kaphatja idén a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat

Három főre szűkült azoknak az íróknak, költőknek a névsora, akik megkaphatják idén a Horváth Péter Irodalmi ösztöndíjat, adta hírül a Litera. Az ösztöndíjért Áfra János (Két akarat, Kalligram), Papp-Zakor Ilka (Angyalvacsora, JAK-Prae) és Závada Péter (Mész, Jelenkor) versenyez. A legjelentősebb pénzösszeggel járó hazai irodalmi ösztöndíjat dr. Horváth Péter professzor, a stuttgarti székhelyű Horváth & Partners csoport alapítója, a magyar kultúra németországi közvetítésének, megismertetésének Pro Cultura Hungarica díjjal kitüntetett mecénása, támogatója hozta létre. A nettó 6000 euró mellett a nyertes lehetőséget kap egy egyhónapos stuttgarti és egy egyhónapos berlini alkotói tartózkodásra. Előbbit a Solitude Akadémia, utóbbit a Literarisches Colloquium Berlin (LCB) ajánlotta fel.

Vámos Miklós: Sajnos én a regényeimben élek

Szép számú közönség várta Vámos Miklóst az Alexandra Pódiumon. Az író új kötetének több novellája a kilencvenes években íródott, és a beszélgetésen gyakorta elhangzó, múltidéző hívószavak – a Lehetetlen című tévéműsor, Szegvári Katalin tévés szerkesztő neve, ósdi szőnyegreklám – a közönséget párás szemű nosztalgiába ringatták. Vámos a beszélgetés során többször bélyegezte magát korszerűtlen, 19. századba ragadt írónak – nem volt könnyű eldönteni, hogy az irodalmi ítészekre haragszik-e kicsit, vagy kiszólásait fogjuk fel inkább önironikus gesztusnak. A vendéget tényleg nem hordozza mindenki a szívében. Vámos és Lévai Balázs megemlékeztek arról, hogy kilenc évvel ezelőtt egy közös beszélgetésükön valaki zsidózó sorokkal telehintett papírdarabot emelt a magasba, a teremből történő eltávolíttatása után pedig utcai hirdetőoszlopra rótta magvas gondolatait, miszerint „rohadtbüdöszsidóbuzivámos”. A megszólított bevallotta, hogy hasonló helyzetekben igen militáns: egy másik nyilvános beszélgetésen az egyik vendég „auditíve zsidózott”, ő pedig nem restellte a színpadról tegeződve rendre utasítani és kivezettetni. De nem csak a leplezetlen antiszemitizmus hozza ki ennyire a sodrából, akkor is kíméletlen, ha hölgyeket kell megoltalmazni vehemensen udvarló, félmeztelen férfiaktól. Az erőszakhoz fűződő viszony boncolgatása után terítékre került az Európa Könyvkiadó Vámos-életműsorozatában megjelent bárnovellák + Fakciók című új kötet. A mű első fele a Bár című 1998-as kötet novelláit gyűjti össze, majd tizenöt év ugrással a jelenben találjuk magunkat: a második rész, a Fakciók csupa új novellát tartalmaz. Vámos elárulta, hogy nem szereti visszaolvasni saját műveit, a bárnovellákat mégsem hagyhatta meg eredeti, rozoga állapotukban, túl nagyot változott a társadalmi közeg. Sok stiláris dolgot is helyrepofozott, jelzőket ítélt halálra, kipucolta a szóismétléseket, egy bekezdésben például nem hagyott két „meg” igekötőt – bár mint megtudtuk, neki az is szóismétlés, hogy „bement a beteg”. Szerinte Tolsztoj is átírná a Háború és békét, ha élne: a nyelv alakul, és a változásokhoz a szépirodalomnak alkalmazkodnia kell. A Bárral visszacseppentünk a kilencvenes évekbe. A Lehetetlen című szépemlékű tévéműsor mellett Vámosnak nem volt ideje regényt írni, így lopott félnapokban novellákat körmölt. Épp két házasság között vergődött magányosan, belevetette magát a munkába és az éjszakai életbe. Különös évek voltak, a tévézéssel hirtelen lett népszerű, de ha megbámulták az utcán, mégis rögtön azt kereste, hol ette le magát. Sok akkoriban preferált írói eszközt ma már nem használna: a tüzetesen leírt tájat és időjárást, a szereplők külsejének túlzott részletezését Annak idején megszabta, hogy minden novella címében szerepelnie kell a bár szónak – később kompromisszumként csak minden második írás címébe építette be. Furcsa volt a szövegeket újraolvasnia: nincs baja az életkorával, mondta, hisz az csak adat, mégis nosztalgikus érzés volt visszakerülni negyvenes évei legközepébe. Vámos nem titkolózik, ha szerzői trükkökről van szó: készséggel elárulta saját novellaírói receptjét, amivel az olvasókat be tudja rántani a szövegek világába. Első szabály: ki kell ötölni egy nagyon találó és behúzó első mondatot, egy „dramatic hook”-ot, amin az olvasó rögvest horogra akad, és szükséges egy hasonlóan ütős zárómondat is. Második (ún. csehovi) szabály: egy erős kontúrokkal megrajzolt főhős, akire az olvasó tíz év múlva is emlékszik majd. Harmadik szabály: minden szereplőnek ki kell tervelni a horoszkópját és az aszcendensét. Ez a mankó természetesen csak neki fontos, a szövegben nincs semmi jelentősége. Negyedik szabály: a novella befejezése után Kosztolányi módszerét követve az első, locsogástól hemzsegő oldalt olvasatlanul el kell hajítani, de legalábbis nagyon meghúzni, akárcsak a párbeszédeket. Ő ahhoz a szabályhoz is tartja magát, amit sokan elavultnak tartanak: a novellákban minden szereplő máshogyan beszél, valamint létezik női és férfi beszéd. Nem tartja ördöginek, ha az emberek kíváncsiak a szerző személyére – ő maga is az szokott lenni –, sőt azt is kikerülhetetlennek véli, hogy a fiktív figurákat az olvasó szinte mindig az író alakváltozatainak tekinti (tegyük hozzá, Vámos regényei esetében ez nem is teljes melléfogás). Lévai idézte Borges-t, aki szerint a regények mindig hemzsegnek a hibáktól, egyedül a novella műfaja alkalmas a tökéletességre. Vámos ezzel általánosságban egyet is ért, bár szerinte rontja az állítás hitelét, hogy – Llosa szavaival élve – Borges soha nem írt nagyepikát. Ráadásul létezik majdnem tökéletes regény, bár saját műveit egyáltalán nem sorolná közéjük. Újraolvasáskor mindig észreveszi a hibákat, és részvéttel tekint a traumáknak kitett olvasóra. Bevallotta azt is, hogy fontolgatja a végleges szakítást a novellákkal. Mindig a nagy formák érdekelték inkább: igazi történetmesélőnek tartja magát, a világot történetekben éli meg. Mindig másként meséli el ugyanazt az eseményt, akár interjúban beszél, akár egyetemi katedrán áll, sőt a magánéletben is. „Sajnos én a regényeimben élek” – mondta. Álmodik a szereplőivel, otthon gubbasztva sokszor virtuális figurákkal tölti az idejét valóságos emberek helyett. Ez nem annyira neki rossz, tette hozzá, inkább a környezete szenved az életformájától. Az író szülei számtalan novellában, szövegben előkerülnek, mindketten nagyon sokat foglalkoztatják Vámost, talán azért is, mert egyik se játszotta el igazán a maga szerepét. Ugyanakkor világító erejű mondatnak érezte, amit egy családállításon hallott: meg kell elégedni azzal az érzelmi muníció-mennyiséggel, amennyit a szülők nyújtanak, mert ez a maximum – nem várható több az emberektől, mint amennyit adni képesek. A Bár novellái után tizenöt évet ugrunk.Vámos bevallotta, maga is megrettent, mennyire lecsupaszította a 2013-2014-ben keletkezett Fakciók szövegeit. Egyszavas címeket adott nekik, és jóval rövidebbek, lényegre törőbbek, gyorsabb tempójúak és játékosabbak lettek, mint a bárnovellák. „Nyolc napon belül gyógyulnak” – világított rá az új írások lényegére. Vámos szerint nem kell mindig fennköltnek lenni, a könnyedség senkinek sem árt, a szépirodalom templomába beléphetünk piszkos lábbal is, a lényeg, hogy ne maradjunk odakint. A beszélgetés végére a vendégből – saját szavaival – előtört a prédikátor. Szerinte egy bizonyos kor felett az embernek gyűjtenie kell a szenvedélyeket – ő például él-hal a gitározásért, a teniszért, a magányos evezésekért a Dunán. Mesélt egy amerikai íróbarátjáról, akinek a lassan elhatalmasodó Parkinson-kór miatt kellett abbahagynia az írást – ő pedig kétségbeesésbe süppedés helyett inkább festeni kezdett. A hallgatóság csillogó szemmel hallgatta az intelmeket – lehet, hogy Vámosért nem rajong mindenki, mások viszont áhítattal isszák bölcselkedéseit.

Minden ember homlokára fel kell írni: Legyen világosság!

Müller Péter harminc éve kapta titokban tartott tanítómesterétől a Ji kinget, a konfucianizmus egyik szent könyvét, amiben a világegyetem működését lehet megérteni a természeti törvények segítségével. Müller a Ji king mindennapi használatát írta meg a 2006-ban megjelent Jóskönyvben, amiről a szerző csak annyit mond, “500 ezer ember olvasta el, nagyon nagy a felelősségem”. Egyszerre használták és használják jövendőmondásra, és ebből következőleg életvezetési tanácsadásra is a Ji kinget, de illetve Müller Jóskönyvét, amiért az íróra sokan egyfajta lelki vezetőként tekintenek. A siker titka a szerző szerint abban keresendő, hogy komolyan veszi az olvasót: “A Jóskönyv egy nehéz könyv, nem egy lányregény. Jung felismerte, hogy ebben a könyvben (Ji king - a szerk.) minden benne van, amit tud, de ő doktor bácsi volt, én meg író. Függetlenül attól, hogy nem tettem hippokratészi esküt, de úgy érzem, hogy ez kötelez. Neveket nem említek, a történeteket finoman átírom.” Az interjú után Müller elmesélte, hogy egyszer lement bokszolni, és az első edzésen egy óriási pofont kapott a az edzőtől. A pofon okát nyilvánvalóan nem értette, de az edző azt mondta, győzni mindenki tud, veszíteni nem. Csak később jöttem rá, hogy valószínűleg már ekkor megtanult két fontos dolgot az életről: az embereknek szükségük van életvezetési tanácsra, és két ember közül az egyik mindig a mester lesz, a másik a tanítvány. Ő a nagyon fogyó spirituális-ezoterikus könyveinek köszönhetően mára az olvasói számára az öreg bölcs szerepét tölti be. Majdnem tíz évvel a Jóskönyv után megírta az Életművészetet, amiben az előbb említett sikerkönyv használatához ad segítséget. Fábry Sándor elhívta egyszer a műsorába, és mivel nyugtalnságot érzett, megkérdezte a Ji kinget, mit várhat az estétől, majd mivel a viszály jelet kapta, ezért egy üveg borral érkezett. A mai beszélgetésünk előtt felcsapta a Ji kinget? Nem minden esetben kérdezem meg a könyvet, melyet én magam is tanulok még. Amikor Fábry Sándor elhívott egy pódiumbeszélgetésre, akkor azért kérdeztem meg, mert volt bennem egy nyugtalanság, egy kérdés a szívemben, és mint kiderült, nem alaptalanul. Csak akkor kérdezem meg a könyvet (ha külön nem jelöljük, akkor a Ji kingre utal Müller Péter - a szerk.), ha olyan helyzetbe kerül az életem, hogy szükséges egy bölcs ember véleménye. A könyv azt válaszolta, hogy nem alaptalan a félelmem, és stratégia tanácsot adott. És egyben megtapasztaltam később a jóslat működésrendszerét. Roppant tanulságos volt! Ön nyugtalanságot érez, megkérdezi a könyvet, ami viszályra hívja fel a figyelmet, és onnantól kezdve ön ezt a helyzetet úgy olvassa, hogy a viszályra kell készülni. Ebből a szempontból a könyv meghatározza azt, ahogy az életét éli? Ez így van a jövendőmondó könyveknél, amelyek megkerülhetetlen dolgokról beszélnek. A könyv viszont egy stratégiát mond el, mintha egy sakkjátszmában egy mester tanácsát kérném. A helyzet adott, de hogy mit lépek, az tőlem függ. Nem a könyv adja a feladatot, csak belelát a mintába, amiben akkor is benne vagyok, ha nem tudok róla.. És tényleg ebben voltam benne! Hadd mondjam el, hogy ugyanezt a lelkesedést érzem a Ji kinggel, és az Életművészetből is ez árad, a sok példából és az összegyűjtött tapasztalatokból, mint amit Czeizel Endre élt meg, amikor a genetikába belehatolt: az ember hozzá tudott nyúlni a lét titokzatos magjához, és ott a magnál kell módosítani, hogy ne legyenek később tünetek. „Maglátás” - ez a Ji king lényege. Mindazok közül, amiket életemben olvastam, ősi szentkönyveket, hagyományt, ez a leggyakorlatibb. Pontosan azért, mert hozzá tud nyúlni az ember hétköznapi gondjaihoz. Belelát abba a mintába, amiben vagyunk, és segít megoldani. Tulajdonképpen az egyetlen olyan könyv a világon, amivel beszélgetni lehet, egy Mestert ad, ha jól olvassa az ember, és ha megtanulja, akkor a saját Mesterévé tud válni. Különleges könyv ez! Óriási mélységeket rejt magában, és egy nagy sorstanácsadó. Nem általában ad tanácsot, nem örök morális szabályokat határoz meg, hanem az ittnek és a mostnak a drámáját, és ebben teljesen egyedülálló. Ebben az esetben mi a meghatározóbb: ön félelmet érez, a könyv felhívja a figyelmét a viszályra, így már előre meghatározza az est olvasatát, értelmezését? Vagy a könyv megjósolja, mi fog történni? Az Életművészet című könyvet azért írtam, mert az embernek meg kell teremtenie önmagát. Leírom, hogy nincs eleve elrendelt jövendőnk, hanem mi magunk csináljuk. Erről szól ez a könyv. A saját életünk forgatókönyvének írói vagyunk, még akkor is, ha a téma mintája adott. Erre akarom ráébreszteni az embereket, én magam is így élek. Nem mindegy, milyen forgatókönyvet írok magamnak, rengeteg szereplővel, a varázsló, a művész mindig minden emberben benne van. Nem véletlenül lesz az életünk olyan, amilyen. Mi azt hisszük, hogy a körülmények hatalmában élünk, és az történik velünk, amerre sodor minket az élet. Vagyis a világ determinál. Az Életművészet arra tanít meg a Jóskönyv segítségével, hogy ez nem így van! A Fábry-történetben megláttam, hogy egy viszályhelyzetbe megyek bele. Egy viszály volt bennem, köztünk, és sok emberben még. A könyv arra tanított meg, hogyan kell egy ilyen helyzetben optimálisan viselkedni. Mi jó barátok vagyunk, azóta olvasta már ezt a történetet, de én a helyzet „genetikáját” ismerve, lényegében kiszúrtam a Sanyival, mert rátoltam a viszályt. Évezredekkel ezelőtt hadvezérek kértek tanácsot a könyvtől, és ha ezt a jelet kapták, akkor ott egy sokkal nagyobb tétről volt szó. Amikor mintáról és sorsról beszél, azt hogy kell elképzelnünk: a könyv többet tud a rendszerről, rólunk, mint mi magunk? Igen. A genetikában, éppúgy mint a Jóskönyvben 64 minta van. De mi magunk is tudhatjuk, ha megismerjük a könyvet. Minden ember hoz magával egy sorsfeladatot, kínaiul úgy mondják: Nagy Vállalkozás. Ez is lehetett volna az Életművészet címe. Mindenki hoz magával egy feladatot, mindenkinek meg kell csinálnia önmagát, és mindenkinek máshogy. Mindenkinek más a sorsvállalkozása. Nincs két egyforma sors, ahogy nincs két hasonló falevél sem. Nem egy örök vallásos tanítást ad, hanem azt mondja, hogy te mit hoztál magaddal, mivel kell elszámolnod. Ez a sors. Ezzel szemben áll, hogy az ember születése pillanatában kitörlődik ennek az emlékezete, hogy ő vállalt valamit, amiben benne vannak a próbatételek, a jók és a rosszak, és elindul az ego önérvényesítésének az útján a pillanatnyi haszonért. Az ember konfliktusba kerül önmagával, mert rövid távon lehet nyerni, de a háborút csak elveszteni lehet. Örök konfliktus van minden emberben. Aki megismeri a Jóskönyvet, tudja, hogy minden léthelyzetben meg lehet bukni, s meg lehet oldani. Aszerint, hogy kire hallgat magában: az egójára, vagy, vagy az Igaz Emberre. A kis én-re, vagy a nagy ÉN-re.. Mi a különbség a köznapi értelemben vett életművészet és az ön által használt életművészet között? A közhasznú értelemben a szó „bulistát” jelent. Az én értelmezésemben azt jelenti, hogy pici korunktól kezdve ki kell hozni valamit magunkból. Mindenki feladattal jön a világra. Jó anyának lenni művészet, nem elég az ösztön. Vannak nagyon rossz anyák, közepesek, meg zseniális, művészi anyák. Azt mondja a hagyomány, hogy bölcs anyához születni érdem. Egy jó párkapcsolatot megépíteni művészet. Egy jó házasságot építeni, ahogy én a feleségemmel együtt vagyok 60 éve, bizony, művészet. Az életünk összes területét meg lehet oldani magas színvonalon és vacakul is. A mai ember nem a lelkében vitte a legtöbbre, hanem a technikában. Az a szó, hogy techno, művészetet jelent. Ebben művészek lettünk, de a lelkünkben nem. Az Életművészetben azt írja, hogy az ember a környezetszennyezéstől a katasztrófákig mindenhez elszenvedőként áll hozzá, míg ön szerint a mentális, pszichés világunk hozza létre, befolyásolja, okozza ezeket a történéseket. De mégis hogyan? Az én hangoltságom befolyásolja a környezetet. Attól függ, milyen hangulatban vagyok, úgy hangollak át, amikor beszélgetünk. A Jóskönyv azt mondja, hogy „megőrizni a szív derűjét és az előrelátás bölcsességét, ez az élet titka”. Tehát egyszerre az Értelemre és a szívre is hallgatni. Ha én magamat felhangolom, akkor szép zene szól. Egy karmesternek a mindennapok problémáiból bele kell lépnie Mozartba, át kell hangolnia magát. De ezt nemcsak a profi művészek tudják, hanem bárki. Hazajövök a zűrből, és nem mérgezem meg a családomat, hanem áthangolom a zűrömet rendre, és nem veszek össze a feleségemmel, nem bántom meg a gyerekeimet. Ha az én családom rendben van, akkor az sugárzik az emberek felé, és ennek beláthatatlan a mérete, mint a pillangóeffektus. Nem véletlenül vannak manapság a természeti katasztrófák, nem véletlenül van agyonmérgezve a természet, nem véletlenül tettük lakhatatlanná lassan a Földet: mindenről az ember tehet. Ehhez a gondolathoz kapcsolódik, hogy egy helyen azt írja, hogy “Önveszélyesen megzavarodott az emberi lélek”. Bármilyen változtatást akarsz az életedben, azt magaddal kell kezdeni. Ez a Mágia-fejezet döntő része. „Ha itt megváltozom - mondja az egyik színpadi hősöm, és a szívére mutat -, akkor megváltozik minden!”. Akik nem találnak egy jó párkapcsolatot, holott keresik, azoknak itt bent kell megváltozniuk. Lélekben kell alkalmassá lenniük. Hangoltnak kell lenni ahhoz, hogy az ember megszólaltassa azt a zenét, aminek vevője akar lenni. Az Életművészet című könyvnek ez az lényege: hangolttá akarom tenni az olvasót, hogy jobb és szebb és értelmesebb legyen az élete. A beteg társadalom betegít, állítja. Mit jelent ez a betegítés? A társadalom és az én hogy viszonyul az ön által leírt világban, amiben minden az énből indul ki és jut vissza? A csőszkunyhós fejezetben leírom, hogy az esőcsináló varázsló megérkezik, és látja, hogy az emberek nincsenek rendben, és hogy ő le ne fertőződjön, kér egy csőszkunyhót, ahova elvonul. Még azt is megtiltja, hogy az ételt behozzák neki. Ha ezt nem teszi, három nap alatt őt is megfertőzi a hülye világ, és nem tud segíteni a többieken. Az első fázis megtisztulni. Az immunrendszert helyrehozni, hogy a környezet zűrzavar ne szennyezzen be. Ez minden spirituális út titka. Nem véletlenül kell egy műtét előtt kezet mosni. Kell a sterilitás, a belső immunitás, azt meg kell teremteni. Ez a kívülről való hatás. Onnantól kezdve, hogy az esőcsináló megtisztult, képes lett átvarázsolni a természetet is, esőt teremteni. (Ezt Richard Wilhelm német tudós személyes, döbbent tapasztalata volt.) A kínai bölcselet fordítva gondolkodik. Mi marxista alapon gondoljuk el: ahhoz, hogy én megváltozzam, meg kell változtatni a társadalmat. Az ősi bölcselet szerint a társadalmat nem a gazdaság, hanem az emberi lelkek sokasága hozta létre, tehát a lelket kell megváltoztatni, ha más világot akarok. Nem a politika szüli az embert, hanem az ember szüli a politikát, és olyan lesz, mint ő. Egészséges társadalmat csak egészséges lelkületű emberek tudnak csinálni. Őrültek csak őrült társadalmat tudnak. Ezt nem szoktuk elismerni, mert abban a hamis tudatban élünk, hogy a körülmények áldozatai vagyunk. A könyvem azt mondja, hogy a körülmények teremtői, sőt tettesei vagyunk. Fel kell ismerni az ember őrületeit, és azt is, ahol elrontja a saját és környezete életét. Sokan társadalmi kataklizmák áldozatai, látjuk, ahogy életek változnak meg háborúk miatt, százezrek menekülnek el otthonaikból, új életet kell kezdeniük idegen országokban. Az ő esetükben hogyan érvényesül a fenti megállapítás, hogy kizárólag mi magunk vagyunk felelősek a saját életünkért? Nem akarok sem filozofálni vagy politizálni. Én a második világháború gyermeke vagyok, porig bombázták a házunk, az anyámmal egy általa ásott, ágakkal borított gödörben éltünk fél éven keresztül, ez volt az én gyerekkorom. Amit látsz rémes híradókban, az semmi ehhez képest. És boldog gyerek voltam! Mert volt egy bölcs anyám, aki derűt sugárzott maga körül. Nem emlékszem arra, hogy félt volna, pedig németek és oroszok is jöttek, megerőszakolások történtek. Én kisgyerekként több hullát láttam, több véres embert és fejetlen törzset, gazdátlan kart és lábat, mint egész életemben, beleértve a filmeket is. Ez volt a gyerekkorom. És nem érzed bennem, hogy patologikus, rémült lény vagyok, mert megtaláltam magamban a dalt, ami harmonikus. Az anyám segített ebben, mert ő is megtalálta. Meg lehet teremteni a pokolban is a belső békét és a nyugalmat és a derűt. Tudod, mennyit énekeltünk abban a gödörben? Csodálatos hangja volt anyámnak! Operaénekes lehetett volna, de miattam nem ment a háború után az Operába, hogy felneveljen. Belülről jön ki minden, a társadalom azért ilyen, mert kevés ilyen erős lelkületű ember van, aki körül áradna az erő, a hit és a derű. Sajnos a mi világunk kedvez a diszharmóniának, az őrültségnek és a sötétségnek, ezzel számolni kell. Minden olyan pont, ahol fényt tudsz adni a sötétségben, igazi szent pillanat. A bibliai Teremtés úgy kezdődött, hogy az irtózatos sötétségben Isten belekiáltotta, hogy „Legyen világosság!” Azóta sötét és fény harcban áll. Tulajdonképpen ezt minden ember homlokára fel kell írni. Bennem van a varázsló. És nemcsak bennem, hanem mindenkiben! Van bennünk egy örök Lélek, aki az örök úton jár. Az olvasói a Jóskönyv vagy az Életművészet című könyv alapján újraértelmezik az életüket, tanácsért fordulnak az ön könyvéhez, hisznek önben. Meddig tart az írói felelősség? Ha bennem hisznek, akkor félreértik a könyvet. Önmagukban kell hinniük. Amilyen szinten megérti az ember a könyvet, olyan szinten jelenik meg a válasz is. A könyv csak javasol egy életvezetési stratégiát, rávilágít olyan témákra, amiket nem tudhat magáról az ember. Jung szerint a saját tudattalanjával beszél az, aki a Ji Kinget használja. Nem én adom a szikrát, mert az minden emberben benne van. Minden ember gyárilag halhatatlan, és sokkal jobban élhetne, ha nem hagyná magát megfertőzni, boldogtalanná tenni. Én döntöm el, hogy bennem milyen zene szól, és milyen zenére akarok táncolni. Az életművészet titka az önteremtő mágia. A Madách Színházba 1955-ben kerültem, azóta ott vagyok. Márkus László haldoklott a Játék a kastélyban előadása előtt. Az orvos azt mondta, hogy nincs előadás. Akkor odamentem, hogy “Lacikám, vállalod?” „Igen”, mondta alig hallhatóan, és elképesztően virtuóz, vidám előadást adott. Ugyanezt csinálta az anyám. És ugyanezt, én is: nem hagyom, hogy mások csinálják meg az életem, nem hagyom boldogtalanná tenni magam. Alszik a lelkünkben a varázsló, és én fel akarom ébreszteni. Ez a varázsló nemcsak hallatlanul erős, de felelős mindazért, amit megteremt maga körül. Lényege derű és tudás. Ő lakik a mélytudatunk legmélyén – akkor is, ha nem eszmélünk rá. A könyvben leírja, hogy a patkányszenvedély uralkodik, nincs demokrácia, csak Moneykrácia. Sőt azt is megemlíti, hogy anyja jelzése döbbentette rá, hogy ön is hajlamos a patkányosodásra. A könyvben egyedül itt billen ki a nyugalmából, miért? Az ember akkor billen ki a nyugalmából, amikor valami olyasmit érint, amit titkon a saját lelkét is zavarja, mert méltatlan hozzá. Én mindig akkor gurulok dühbe, amikor a feleségem valami olyasmit mond, amiben igaza van. Minél dühösebb vagyok, annál inkább igaza van. Ettől a patkányszenvedélytől nem vagyok intakt. Bennem is megvan, ezt magamnak is nehezen vallom be. Akinek ” az elég nem elég”, ott kezdődik a patkányszenvedély. Ez a posztkapitalizmus alapvonása. Ha ez kihoz a sodromból, vigyáznom kell, mert bennem van. Nem véletlenül élek ma.

Egy előre megtervezett öngyilkosság krónikája

Daelyn az iskolai kegyetlenkedések céltáblája, tele van lelki sérülésekkel, komplexusokkal. Egy sikertelen öngyilkossági kísérlet miatt nem tud beszélni, a némaság magánya veszi körül. Szeretne elmenekülni az iskolától, a szüleitől, az életétől Korábbi öngyilkossági kísérletei kudarcot vallottak, de miután rátalál egy honlapra, amely öngyilkosságot tervezők számára készült, már tudja: ezúttal sikerrel jár majd. 23 napja marad, hogy esetleg változtasson a döntésén. És rögtön az első napon találkozik valakivel: egy különös fiúval, aki barátkozni szeretne vele, aki segíteni akar rajta. Megkezdődik a visszaszámlálás.

Faludy György Kossuth-díja senkinek sem kellett az árverésen

Nem kelt el Faludy György író, költő 1994-ben átvett Kossuth-díja a budapesti Pintér Aukciósházban csütörtök este tartott árverésen, amelyen a költő kiadatlan erotikus és más témájú verseit, leveleket, személyes tárgyakat, valamint köteteinek autográf javításokkal ellátott szerzői példányait kínálták az érdeklődőknek. A Faludy-hagyatékból 113 tétel került kalapács alá, nagy részük kikiáltási áron, vételi megbízással talált gazdára. Faludy György 1,5 millió forintért kínált Kossuth-díja mellett eladatlan maradt több kitüntetése is, köztük a doktori címről szóló oklevele, és a Magyar Köztársaság Érdemrend Nagykeresztje. A költő bordó bögréjének az ára ötezer forintról 12 ezer forintra emelkedett, kedvenc sakk-készletének az árát, amelyet 40 ezer forinttól kínáltak az érdeklődőknek, végül 70 ezer forintnál ütötték le. Élénk licitemelkedés mellett talált gazdára kanadai bevándorlási azonosító kártyája, amely 42 ezer forintért kelt el, kikiáltási ára 10 ezer forint volt. A Kass János által készített, Fejek című sorozat egyik darabja kikiáltási árának majdnem a duplájáért, 70 ezer forintért cserélt gazdát. Faludy szamovárját 42 ezer forintért, kézzel készített nyakláncát 17 ezer forintért vették meg. A költő kék sétaesernyőjéért kikiáltási árának dupláját, 20 ezer forintot fizettek. Faludy Fanny, a költő özvegye az árverés után az MTI-nek elmondta, hogy elégedett az aukció eredményével. Korábban pedig arról beszélt, hogy az aukción befolyó összeget a Faludy-hagyaték egyben tartására fordítja majd.