Egy könyv, amitől minden gyerek bealszik

Jó öt-hat évvel ezelőtt mit meg nem adtam volna egy olyan könyvért, amely tuti elalvást ígér a gyerekemnek! Az állandó kifogásoknak (szomjas vagyok, éhes vagyok, pisilnem kell), a lefekvés előtti viháncolásoknak és az örökös alkudozásoknak vet véget most egy friss mesekönyv, legalábbis ezt ígéri írója, Carl-Johan Forssén Ehrlin. A kötetről már mi is írtunk a nyáron, a tudományos alapú elalvást ígérő mesekönyv pedig – itthon Agócs Írisz rajzaival – jövő héten végre magyarul is megjelenik. Bár első blikkre úgy tűnhet, hogy a svéd Carl-Johan Forssén Ehrlin mesekönyve egyik napról a másikra lett világszenzáció és sok országban bestseller, a felszínt megkapargatva hamar kiderül, hogy a pszichológus végzettségű szerző helyenként eléggé tudatosan egyengette az álmos nyuszi útját. A könyv ötlete valamikor öt évvel ezelőtt fogant meg benne, ami csak azért érdekes, mert Ehrlinnek akkor még nem volt saját gyereke, és munkájából adódóan is főleg felnőttekkel foglalkozott. Kommunikációs szakértőként és coach-ként dolgozott ekkor, és az alvós mesébe a munkája során szerzett tapasztalatait építette bele. Az elalvást ígérő könyv magánkiadásban jelent meg, és lényegében szájhagyomány útján terjedt a híre, ez pedig az eladásokat is megdobta. Svédországban siker lett a könyv, ez pedig arra sarkallta Ehrlint, hogy barátok segítségével féltucatnyi nyelvre lefordíttassa a kötetet, amely az angol fordításban a The Rabbit Who Wants to Fall Asleep (~ A nyúl, aki el akar aludni) címet kapta. A legnagyobb figyelmet a brit kiadás kapta, amit Ehrlin ügyesen ki is használt: a közösségi oldalakon ugyanis ingyenes letöltést ígért, ez pedig egyfajta hógolyó-effektust indított be. Akik letöltötték, később másoknak is ajánlották őket, akik aztán szintén más ismerőseiknek ajánlották a könyvet, ez pedig már az eladási számokon is meglátszott. Ehrlin ugyanis azt mondja, hogy egyértelmű összefüggést lehetett látni az ingyenes letöltések és a nyomtatott könyv értékesítése között. A nyuszimese ekkor már szépen araszolt felfelé a brit Amazon-listán, amit a cégnél is növekvő érdeklődéssel figyeltek, hiszen alig győzték a rendeléseket: „Látták, hogy valami nagyszabású történik, soha korábban nem tapasztaltak még ilyet” – mesélte Ehrlin a Publishers Weekly-nek. Az Amazon több újsággal is összehozta a szerzőt, és olyan nagy példányszámú lapok írtak a magánkiadásban megjelent kötet sikeréről, mint a Telegraph vagy a Daily Mail. Az álmos nyuszi hamarosan meghódította az amerikai Amazon-listát is, Ehrlint pedig leszerződtette a tekintélyes Salomonsson irodalmi ügynökség, amely azután egy hétszámjegyű megállapodást harcolt ki neki a Penguin Random House-zal. A megállapodás értelmében Ehrlin további két mesekönyvet fog írni, ami szintén a gyerekek elalvását segíti. Magánkiadásból világsiker: - Pár hónapon belül, több mint 40 országban jelenik/jelent meg. - Csak Dániában több mint 100 ezer példány kelt el, ezzel megelőzte a Millenium-sorozat negyedik könyvét, az Ami nem öl meget, Angliában pedig az év irodalmi szenzációjánál, Harper Lee Menj, állíts őrt! című regényénél is nagyobb volt rá a kereslet. - Több tucat országban (pl. Angliában, Dániában, Svédországban) listavezető, a The New York Times bestsellerlistáján a megjelenését követően a 3. helyen debütált, nyár óta az Amazon sikerlistájának élmezőnyében áll. - Egy hónap alatt a magánkiadásban, 2011-ben megjelent meditatív svéd meséből világsikert csinált a Penguin Random House. Maga a mese egyébként nem egy fordulatos sztori, de nem is ez a célja. Hőse egy álmos kisnyúl, aki nem tud elaludni. A magyar kiadásban (Aludj el szépen, Bendegúz!) a nyuszi a Nyúl Bendegúz nevet kapta, amit jól elnyújtva-ásítva lehet és kell sokszor elmondani. A lényeg ugyanis nem is annyira a mese, hanem az, ahogyan felolvassuk azt a gyereknek. Ehrlin a könyv elején tanácsokkal látja el a szülőket: így például fontos megteremteni azt a környezetet, amely a leginkább segíti a pihenést és az ellazulást a gyerekeknek, nem szabad sietni a felolvasással, és jó, ha a szülő beleéli magát a történetbe. Nem elég tehát csak szimplán felolvasni a sztorit: bizonyos részeket hangsúlyozva, másokat halkan és lassan, megint másokat ásítva kell elmesélni. A gyerek nevét többször bele lehet szőni a történetbe, melyben az álmos, de aludni képtelen Nyúl Bendegúz útra kel, hogy segítséget kérjenek a varázsló Ásító Pepitótól, útja során pedig egy elcsigázott csiga és az ólompillájú bagoly látják el jobbnál jobb tanácsokkal. A magyar kiadást Agócs Írisz grafikái színesítik, melyeket az eredeti kiadás rajzaival összehasonlítva már most nyugodtan kijelenthető, hogy a magyar gyerekek sokkal, de sokkal jobban jártak. Már csak az a kérdés, hogy vajon a szülők is ugyanilyen elégedettek-e. Írjátok majd meg nekünk kommentekben! UPDATE: Egy kis szubjektív a végére: a lányom már nyolc és fél éves, de beleegyezett, hogy aláveti magát a mesetesztnek. Cserébe annyit kért, hogy ha végeztünk, olvassak még neki a világítós szörnykönyvből. Erre végül nem került sor – a Bendegúz felénél már aludt.