Egy rendes lány mindig azt teszi, amit mondanak neki

„Megesküsztök, hogy az életeteket annak szentelitek, hogy mint nők beteljesítsétek a célotok? Hogy a lehető legjobb házastársakká és anyákká váltok?” – kérdi a Férfi egy olyan világban, ahol a nők legjobb tulajdonsága, ha mutatósak, a legrosszabb pedig, ha vannak önálló gondolataik. Egy olyan világban, ahol a Férfinek joga van (nagybetűvel, kétszer aláhúzva) azt tenni a saját házastársával a négy fal között, amit csak szeretne. Ahol a női hisztéria tehet mindenről. Ahol a rettegett F-betűs szó nem a faszt (eredetileg fuckot –a szerk.), hanem a feministát jelenti, és ahol mindennapos, sőt, természetes, hogy a Férfi az ágyasaival hempereg, míg a felesége szül, ne adj isten, menstruál. Mielőtt még bárki bármilyen hasonlóságot fedezne fel a valósággal, le kell szögezni, hogy ilyen világ nem létezik. Kizárólag az ír YA-szerző, Louise O’Neill fejében. Szatíra, sőt egyenesen disztópia, bár utóbbi, gondolom, nézőpont kérdése. A hét könyve az Örökké a tiéd, amit a Bookseller 2015-ben az év legjobb ifjúsági regényének választott.

Essünk túl a kötelezőn már az elején. Louise O’Neill erősen feminista tematikájú könyveket ír, fennáll tehát a veszélye, hogy regényei megfertőzik az ártatlan tinilányok agyát. Vagy ami még ennél is rosszabb, a tinifiúkét. Könnyen lehet, hogy a végén egyenesen svéd tinédzserré változnak, az pedig komoly probléma, hiszen közülük a 16 éves kort elérve mindenki Chimamanda Ngozi Adichie TED-előadásának printváltozatából, a We Should All Be Feminists-ből (Mindannyiunknak feministának kellene lennünk). Még a fiúk is. Ha ez a cikk egy MyFace-bejegyzés (a regénybeli Facebook – a szerk.) lenne, elég volna annyit írni róla, hogy Ha csak egy 400 oldalas könyvet olvasol el, amiben az összes tiniket érintő problémát megtalálod, akkor ezt válaszd! Az Örökké a tiéd a felnőtt-disztópiákat megszégyenítően sötét és nyomasztó regény, ha szerethető karakterekre vágyunk, ne is próbálkozzunk vele. Minden más esetben adjuk a gimis korosztály és tanáraik kezébe, de ami még ennél is fontosabb, ne féljünk, ne szégyelljünk beszélni róla. 

A globális felmelegedés okozta árvizek pusztítását követő posztapokalipszisben, a Zónákra osztott világtérkép, a szintetikus hús és a pamuttermészet korában létezik egy lánynevelde, ahová kizárólag rendes, csinos, alázatos lányok, vagyis évák járnak. Másmilyenek ugyanis a regény világában nem léteznek. Mindegyikőjüket elismert genetikuscsapat fejlesztette ki, hogy 17 éves korukban beteljesíthessék a női princípiumot, és három kasztba sorolva szolgálhassák a Férfit, közelebbről a melléjük rendelt Örököst, hiszen „mindannyiunknak jól kell végeznünk a dolgunkat a fennmaradásunk érdekében.” (280. o.)

A lányok szerencsésebb harmadából Örökös-házastárs lesz: mindössze annyi a dolguk, hogy mindig, minden körülmények között teljesítsék férjük kívánságait, és minél több egészséges fiút szüljenek neki. Akik nem férnek be a kiváltságosok közé, azokat prostituálják, ágyas lesz belőlük: az ő feladatuk orrba-szájba, elölről-hátulról, akkor, amikor. A maradék szűznővérként végzi, és a mesterségesen létrehozott nőtársadalmat tanítja alázatra (alázatosan ülni, állni, élni, szopni) az Intézetben, ami 4-16 éves kor között minden éva otthonául szolgál. Aki hibázik, leküldik az Alagsorba, ami fekete lyukként nyel el minden nőnemű látogatót. 

Louise O’Neill nem fél elmenni a határokig, mindent kifacsar a disztópikus szatíra műfajából, és ezáltal az olvasóiból is. Első regényével magasra tette a lécet minden olyan YA-szerző előtt, aki az Örökké a tiéd után nyúlna könyékig a feminizmus darázsfészkébe, hogy megpróbálja elmagyarázni a tizenéveseknek, mennyit ér egy nő. Vagy mennyit kéne érnie.

Internetes zaklatás: észre se veszed, és már a homlokodon van a célkereszt

„csak egy kis fereg vagy egy kopedelem a vilagnak jobb lene ha nem lennel (…) ha barkinek szolsz megolunk ugyse hinne neked senki”

Ráber Patrik teljesen olyan, mint egy átlagos kamasz. Ráber Patrik mégis teljesen más, mint egy átlagos kamasz. Petrit és Bukowskit olvas, szabadidejében pedig egy diákszínházban próbál, amivel még az osztály legszebb lányának az érdeklődését is sikerül felkeltenie. Ráber Patrik hamarosan célpont lesz: az iskolában először csak a tízóraiját veszik el, majd a pénzét, a végén pedig elkezdenek ömleni a kéretlen üzenetek. „Nem is voltak szavak, egy nagy, összefüggő massza volt. Gyűlöletmassza. Félelemmassza.” Az érzékeny, a világ rezdüléseire fogékony fiú eleinte biztos abban, hogy kezelni tudja a helyzetet, ami végül nemcsak az online, hanem az offline világban is egyre durvul. A zaklatók befurakodnak a mindennapjaiba, a gondolataiba, aláássák az önbizalmát, és a végén eljuttatják arra a pontra, ahonnan  már nincs visszaút. A Masszaa hét könyve.

Teljesen mindegy, hogy diákról, szülőről, vagy tanárról van szó, eleinte nagyjából mindenki azzal ámítja magát, hogy ő úgyis kezelni tudja majd a helyzetet. Hiszen normálisak vagyunk, kultúrlények, mindent meg lehet beszélni, nem?, ez itt a huszonegyedik század. Meg különben is, zaklatni mindig csak másokat szoktak, a nyomorultakat meg a bénákat, a másmilyeneket. De mi az a pont, amikor a valamilyenből másmilyen lesz? És ki mondta azt, hogy ez bárkit célponttá tehet? Ki dönti el, hogy én vagyok a nyomorult meg a béna, és egészen pontosan mikor került célkereszt a homlokom közepére?

Kalapos Éva eddig főleg a D.A.C.-könyveiről volt ismert, legújabb Massza című kötete azonban témájánál fogva egészen biztosan az idei év egyik legfontosabb ifjúsági regénye, sokat fognak még beszélni róla. Főhőse a hatosztályos gimnáziumba járó Patrik, aki szinte villámgyorsan, számára érthetetlenül, a környezete számára pedig észrevétlenül válik az iskolai, majd az internetes zaklatás áldozatává. És akkor itt álljunk meg egy pillanatra. A kötet végén a Tények és tévhitek fejezet azt állítja, hogy a bullying magyarul nem zaklatás, hanem megfélemlítést jelent. Én nem tudom elválasztani a kettőt, egyértelmű ok-okozati összefüggés van a két tevékenység között, ám az egészen nyilvánvaló, hogy a Massza alaptézise, cselekményének mozgatórugója, utóbbiból, azaz a megfélemlítésből ered. A félelem ugyanis dermeszt. Pusztít. Legfőképpen azt, akiben gyökeret ver. Az ember, aki fél, már nem hisz abban, hogy bárki segíteni tud. Sem a család, sem a barátok, az iskola meg pláne nem. A legrosszabb, hogy már saját magában sem hisz, és egy idő után elkezd a fejében motoszkálni a gondolat: mi van, ha nekik van igazuk?

Hasonló utat jár be Ráber Patrik: neki az a legnagyobb bűne, hogy járni kezd a lánnyal, akire az osztály alfahímje is szemet vetett. A dolog hétköznapi piszkoskodásnak indul: elveszik a tízóraiját és a pénzét. Nem engedik be a mosdóba. Aztán elkezdenek ömleni az üzenetek, megállás nélkül. A fiú tudja, hogy az egészet hagynia kellene a fenébe, oda se kellene figyelnie. De ez legfeljebb a mesékben működik így, és nem egy középiskolában:

„Azt hittem, ha csesztetni kezdenek valakit, annak van valami íve, lassan kezdik, aztán egyre durvulnak, vagy mittomén. De nem. Azon a délutánon negyvenkétszer írtak nekem. Győző és Subi.”

Az üzenetek beférkőznek az agyába, az álmaiba, a hétköznapjaiba. Nem tud úgy lélegezni, úgy enni, úgy lenni, hogy ne jutnának eszébe az aljasságok, melyek a nap huszonnégy órájában ömlenek rá. Paranoiás lesz, és amikor egy időre leállnak az üzenetek, csak arra vár, mikor indul be újra az áradat. Szólni valamilyen egészen félreértelmezett szeméremből nem mer: a korosztályában senki nem akar spicliskedni, beköpni a másikat, és ezzel a többiek megvetésének tárgyává válni. Az iskola eleve szóba sem jöhet: a tanárok egy része nem érti – és őket igazából nem is érdekli –, hogy minek nyomogatják a gyerekek egész nap a telefonjaikat. Az igazgató a problémás eseteket úgy oldja meg, hogy másik iskolába küldi a delikvenst – függetlenül attól, hogy áldozatról vagy elkövetőről van-e szó.

Tévésorozat készül Jonathan Franzen új regényéből

Franzen tavaly a Könyvesblognak adott, amikor a családi diszfunkcióról beszélt, szintén szóba jött az új regény:

"A regényeim kapcsán az emberek diszfunkcionális családokról szoktak beszélni, de nem gondolom, hogy ez így lenne. Talán az új regényemről, a Purityről elmondható, hogy van benne diszfunkcionális kapcsolat. Diszfunkcióról akkor beszélünk, ha például a szülők órákra magukra hagyják a gyerekeiket, vagy ha az apuka hébe-hóba hagyja csak el a börtönt, és akkor még a szart is kiveri az anyukából. Na, az diszkfunkció. De az én szereplőim csupán átlagos, neurotikus, középosztálybeli családok (nevet), nem rosszabbak bárki másnál. Ha kevésbé lennének neurotikusak, és simán boldogok lennének, akkor nem lenne nagyon mit írni róluk."

A világ legszebb könyve a legmisztikusabb is

J. J. Abrams és Doug Dorst könyve, az S. lélegzetelállító szépségéről már írtunk, meg is mutattunk belőle néhány oldalt, de még egyszer le kell írjuk, hogy ilyen szép könyvvel még nem találkoztunk. Ugyanis az S. teljesen híven utánozza egy 40-es évek végén kiadott könyv könyvtári példányát, melynek lapjai már sárgulnak az eltelt évek súlya alatt, a hatalmasra hagyott margó pedig kiválóan alkalmas arra, hogy két könyvbolond, egy egyetemi éveinek végén járó lány, Jen és egy méltatlanul kirúgott doktorandusz, Ben a könyvhöz fűzött kommentárjaival és egymáshoz írott leveleikkel lássa el. Az eredeti könyv a Thészeusz hajója egy fiktív író V. M. Straka fiktív utolsó regénye, amit a margók teleírása mellett a fiatal bölcsészek még dossziénak is használnak. Így kerülnek bele hosszabb leveleik, képeslapok, a kutatáshoz szükséges újságcikk-kivágások, egy szalvétára rajzolt térkép és egy rejtélyes Eötvös-korong. Mi pedig csak kapkodjuk a fejünket, hogy mivel is kezdjük az olvasást: a betétregénnyel a Thészeusz hajójával, hogy aztán a margókon lévő betoldásokkal és a levelekkel együtt maxoljuk ki ennek a könyvnek álcázott kirakós játéknak a velejét, vagy egyszerre olvassunk mindent, minden oldalon döntést hozva, mikor evickélünk ki a főszöveg sodrásából a margóra, mint egy interneten szörfözgető linkfüggő.

A betétregényt, a Thészeusz hajóját a fiktív szerzőhöz, V. M. Strakához hasonlóan egy fiktív fordító F. X. Caldera fordította angolra. A könyv az ő előszavával kezdődik, amiben már körvonalazódik előttünk a központi rejtély: Ki volt a rejtélyes V. M. Straka? És már az elején kirajzolódnak a lehetséges alakok, egy öngyilkos munkástól a huszadik század eleji ponyvaírókon át magáig a fordítóig. A húszas éveikben járó Jent és Bent leginkább ez a szál izgatja, mikor 2011 végén elkezdik majd egy évig tartó levelezésüket  az 1949-ben megjelent könyvben. Később persze egymás megismerése is legalább olyan fontossá válik egymás.

A betétregény egy vérbeli ponyva, melyben az emlékezetkiesésben szenvedő főszereplő hányattatásainak lehetünk tanúi. A névtelen főszereplő egy titokzatos hajó foglya lesz, majd belekeveredik egy rejtélyes balos összeesküvésbe, melynek célja, hogy megpróbálja felelősségre vonni a gonosz kapitalista kizsákmányolót. Jen és Ben a kortárs irodalomelméleti diskurzussal szemben Straka szimbolikus önéletrajzaként olvassák a regényt. Neki szintén meggyűlt a baja egy ismert iparmágnással, de a fiatalok életében is van egy elnyomó hatalmat szimbolizáló antagonista, az angol irodalom tanszék teljhatalmú vezetője, Moody professzor. Így a könyv mind a három szintje (betétregény, Straka Ben és Jen által rekonstruált élete és a margóra firkálók sorsa) egymás tükörjátékaként funkcionál.

J. J. Abrams a Lost című sorozattal találta meg igazán saját stílusát, amit az S. három szintjén ugyancsak ügyesen használ fel. Már a Lostban is több szálon futott a cselekmény, mindegyik rész más-más szereplő flashbackjeire vagy később flashforwardjaira épült, és az elszórt információmorzsákból rejtélyek egész szövevényes hálózatát építette fel, melyeket csak tetézett a cliffhanger használata, jó hosszú időre odaszegezve a nézőket a képernyő elé. Nem meglepő, hogy a könyvében is ezeket a sorozatokban már csúcsra járatott eszközöket alkalmazza a figyelem folyamatos fenntartására. A betétregény linearitásával szemben ugyanis a különböző időkben született jegyzetek kerülnek egymás mellé a lapokra, melyek akár előre, akár vissza is utalhatnak. Éppen ezért érdemes egyszerre olvasni a főszöveggel a jegyzeteket. Bármennyire is bonyolultan hangzik, az alkotók különösen figyeltek, hogy a könyvük olvasható maradjon, méghozzá azáltal, hogy a margóra írt jegyzetekben különböző színű tintával jelzik az idő múlását. A látszólagos káoszban az olvasó így könnyen eligazodhat.

A Thészeusz hajója cím egy Plutarkhosztól eredeztethető filozófiai paradoxonra utal: az antik történet szerint Thészeusz legendás hajója, amivel visszatért Krétáról miután megölte a Minótauroszt, az athéni kikötőben korhadásnak indult, de a lelkes athéniak ezt nem hagyhatták. Elkezdték egyesével kicserélni az elhasználódott deszkákat, míg szép lassan az eredeti hajóból nem maradt semmi. A bölcselők pedig azóta is azon rágódnak, hogy a hajó, melynek minden alkatrészét kicserélték, ugyanaz a hajó-e. Ez a kérdés átformálva az emberre így hangzik: Ugyanaz vagyok, mint hét évvel korábban? Az S.-nek is ez az egyik központi kérdése: mennyiben határoz meg a múltam? Míg a Ben és Jen által rekonstruált Straka nem tud kivergődni múltjának csapdájából, ezért soha sem lehet együtt a hozzá halálig hű szerelmével, addig a fiatalok le tudják vetni a múlt békjóját és szeretett írójuk hazájában egymáséi lehetnek.

Abrams és Dorst könyve úgy lesz hipermodern az e-bookok korában, hogy egy régi analóg technológiát újít meg, de vigyázzanak vele a vájt fülű olvasók, mert ez nem egy végtelenül átgondolt kísérlet, ami az irodalom megújításáról, hanem sokkal inkább a szórakoztatásról és a szerelem identitásképző erejének banális igazságáról szól.

Frei Tamás már a megjelenése pillanatában első lett

Az ötvenes listára 34 új cím került fel, lecserélődött minden és mindenki. Vannak állandó, a listáról lerobbanthatatlan szerzők, és vannak teljesen friss alkotások is. Az első helyre Frei Tamás magyar és orosz bűnözők összefonódását taglaló új regénye került, második helyen tartja magát A magyar helyesírás szabályai, és harmadik helyen landolt a frissen megjelent Szamurájszív, Vavyan Fable új könyve. Frei Tamás negyedik akcióregénye már gyakorlatilag a megjelenés pillanatában az első helyre került a Bookline október sikerlistáján. Az Agrárbárók sztorija szerint Magyarország az oroszok csapdájában vergődik, a magyarok szövevényes nemzetközi játszma során Moszkvában árusítják ki az országot, és csak a saját pénztárcájuk érdekli őket, mással nemigen törődnek. A magyar helyesírás szabályai továbbra is nagyon népszerű, megjelenése óta, 61 napja tartja pozícióját, és az első három közt szerepel. Vavyan Fable új regénye a Szamurájszív került a harmadik helyre, a több szálon futó történet igazi fantáziavilágot tár az olvasó elé. A színezés az idei év slágere, a tavaszi megjelenés óta minden toplistán az első ötben biztosan ott vannak a színezők. Most negyedik helyen találjuk Johanna Basford Bűvös erdő – Színezőkönyv mesébe illő rajzokkal című alkotását. A színező hullám még a Könyves magazint is utolérte, címlapjára Brückner János tervezett kifestőt, amit ha kiszíneznek a kedves olvasók, és a közösségi oldalakra feltöltik a #kiszineztem_petofit hashtaggel, nyereményjátékon vehetnek részt. Johanna Basford Titkos Kert képeslapkönyve, ami 20 kivehető képeslapot is tartalmazó színező, 21. a Bookline listáján. A nemzetközi vérkeringésből kiemelendő Jo Nesbø Fehér éjszaka című vérfagyasztó krimije, ami kilenc nap alatt került a 9. helyre a listán. Tízedik lett Andy Weir A marsi című regénye, a könyvből készült filmet a közelmúltban mutatták be Matt Damon főszereplésével. Tizenharmadik és egyben csúcstartó Giulia Enders Bélügyekje, ami 240. napja szerepel a Bookline toplistáján. Hasonlóan régóta, 186 napja van a legjobbak között Paula Hawkins A lány a vonaton című lebilincselő krimije, ami a nemzetközi sikerlistákon is régóta tartja a helyét. Jelenleg a Bookline listáján 37. helyen szerepel John Williams Stoner című regénye, ami egyértelmű bestseller, a szó legtisztább értelmében, a könyv az ember konfliktusairól, kudarcairól és diadalairól mesél. A magyar sikerkönyvek között továbbra is az élmezőnyben az örök szerelmet hirdető regény, Gárdos Péter Hajnali láz című alkotása. 30. helyen szerepel Závada Péter MÉSZ címmel megjelent verseskötete. Versek ritkán kerülnek fel a legolvasottabb könyvek listájára, de Závada kötetei rendkívül népszerűek, a fiatal szerző 2012-ben megjelent első verseskötete, az Ahol megszakad, már az első évben több ezer példányban kelt el, és hónapokig vezette a könyves sikerlistákat. Második kötete markáns elmozdulást jelent, szövegei szabad és prózaversek, központi motívuma az anya elvesztése. Huszonharmadik helyen található, Csányi Vilmos Íme, az ember című könyve, az etológus-író tudományos pályafutásának legátfogóbb kötetében nem kevesebbre vállalkozik, minthogy megválaszolja a kérdést: mi teszi emberré az embert. A 48. helyre jött fel a tavaly megjelent, most a Jurányiban Tenki Réka főszereplésével színre vitt regény, az Egyasszony. Írója Péterfy-Novák Éva terapeutája tanácsára kezdett írni, pszichológusa javasolta, hogy beszélje ki magából, írja meg súlyosan értelmi fogyatékos kislányával töltött hét évének, a kislány elvesztésének, fájdalmas történetét. Így született meg az Egyasszony című blog, amelyet nem várt módon ezrek kezdtek követni, és amelyből sokan merítettek erőt az addig elhallgatott, fájdalmas történések kibeszéléséhez, feldolgozásához. A filmbemutató és a karácsony közeledtével erősödik a Star Wars láz, 42. helyre érkezett a legújabb Csillagok háborúja könyv, ami ellentétben az eddig kiadott Star Wars referenciakönyvekkel, egyedülálló kivonat, ami gazdagon tartalmaz képeket és információkat majdnem minden szereplőről, lényről, járműről, készülékről és helyszínről. Az e-könyves lista első helyén Lakatos Levente saját kiadású könyvei szerepelnek, első az újonnan megjelent Feltörő ösztönök – Szigor 2., második helyen a Megrepedt álarc – Szigor 1., ami már 162 napja szerepel a legolvasottabb e-könyvek között. A Szigor-sorozat eddigi kötetei erotikus regények, kizárólag e-könyvben jelennek meg. A lista további része nagyrészt megegyezik a nyomatott sikerlistával, hiszen Gárdos Péter, Péterfy-Novák Éva és Paula Hawkins alkotásait találjuk itt is. Bookline nyomtatott TOP50 lista pozíció szerző cím kiadó változás ...napja a listán 1 Frei Tamás Agrárbárók Alexandra Kiadó új 0 2 A magyar helyesírás szabályai 12. kiadás Akadémiai Kiadó -1 61 3 Vavyan Fable Szamurájszív Fabyen Kiadó új 11 4 Johanna Basford Bűvös erdő - Színezőkönyv mesébe illő rajzokkal Manó Könyvek új 28 5 Gárdos Péter Hajnali láz Libri Könyvkiadó -2 53 6 Almási Kitti Bátran élni - Félelmeink és gátlásaink leküzdése Kulcslyuk Kiadó 5 35 7 Johanna Basford Titkos Kert - Színezőkönyv mesébe illő rajzokkal Manó Könyvek -3 148 8 David Lagercrantz Ami nem öl meg Animus Kiadó -6 61 9 Jo Nesbo Fehér éjszaka Animus Kiadó új 9 10 Andy Weir A marsi FUMAX KFT 43 61 11 Bartos Erika Együtt lenni jó! Pozsonyi Pagony új 27 12 Alföldi Róbert, Csáki Judit Magánügy Libri Könyvkiadó -5 43 13 Giulia Enders Bélügyek Park Kiadó -1 240 14 Beck Andrea A Titoktündér Beck & Partners Mi. Kft. -8 355 15 Borsa Brown Az Arab Álomgyár Kiadó új 16 16 Bosnyák Viktória A sirály a király? Móra Könyvkiadó -11 51 17 Lori Lite Buborékrepülés - Relaxációs mesekönyv Kulcslyuk Kiadó új 12 18 Lawrence J. Cohen Játékos nevelés Kulcslyuk Kiadó 2 163 19 Győrfi Károly Keresztényüldözés a 21. század elején Kairosz Kiadó új 21 20 Nógrádi György 40 év alatt a Föld körül Kossuth Kiadó új 13 21 Johanna Basford Titkos Kert - Képeslapkönyv 20 kivehető képeslappal Manó Könyvek új 24 22 Jamie Oliver Otthonos ízek Park Kiadó új 11 23 Csányi Vilmos Íme, az ember Libri Könyvkiadó új 12 24 Vadadi Adrienn Ünnepelj velünk! Pozsonyi Pagony új 29 25 Hyeonseo Lee A lány hét névvel Libri Könyvkiadó -17 41 26 James Dashner Halálparancs Cartaphilus Kiadó új 18 27 Paula Hawkins A lány a vonaton XXI. Század Kiadó Kft. -8 186 28 Bartis Attila A vége Magvető Könyvkiadó új 8 29 Berg Judit Rumini Pozsonyi Pagony 21 151 30 Závada Péter MÉSZ Jelenkor Kiadó új 27 31 Leiner Laura Illúzió L&L Kiadó új 0 32 Gilles Diederichs Játékos koncentráció Bookline Könyvek új 12 33 Dosek Rita, Tarjányi Péter Cselszövő Libri Könyvkiadó új 15 34 Kádár Annamária Mesepszichológia - Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban Kulcslyuk Kiadó új 29 35 A Street Kitchen bemutatja: Fördős Zé a konyhában Lunchbox kiadó új 2 36 Réz Pál Tények és Tanúk - Bokáig pezsgőben Magvető Könyvkiadó új 30 37 John Williams Stoner Park Kiadó új 29 38 Gilles Diederichs Játékos relaxáció Bookline Könyvek új 12 39 Cserna-Szabó András Sömmi. Magvető Könyvkiadó új 22 40 Vincent & Vincent Nincs új a nap alatt Álomgyár Kiadó új 2 41 Stephen King A Hosszú Menetelés Európa Könyvkiadó -28 46 42 Star Wars - Minden, ami Star Wars KOLIBRI GYEREKKÖNYVKIADÓ KFT új 9 43 Carina Bartsch Türkizzöld tél Maxim Könyvkiadó új 23 44 Holly Madison Lenn, a nyúl üregében XXI. Század Kiadó Kft. új 23 45 Péterfy Gergely Kitömött barbár PESTI KALLIGRAM KFT. új 10 46 Harlan Coben Az idegen Jaffa Kiadó új 24 47 Carole Stott A világűr legszuperebb intergalaktikus útikalauza HVG Kiadói Rt. új 17 48 Péterfy-Novák Éva Egyasszony Libri Könyvkiadó új 6 49 Bernáth József Így főz Bernáth József stílusosan, lezseren Kossuth Kiadó új 1 50 Göncöl Kiadó Színezd ki... és rajzolj te is Göncöl Kiadó -12 52 A Bookline e-könyv TOP10 lista pozíció szerző cím kiadó pozíció szerző 1 Lakatos Levente Feltörő ösztönök - Szigor 2. Lakatos Levente 1 Lakatos Levente 2 Lakatos Levente Megrepedt álarc - Szigor 1. Lakatos Levente 2 Lakatos Levente 3 Gárdos Péter Hajnali láz Libri Kiadó 3 Gárdos Péter 4 Péterfy-Novák Éva Egyasszony Libri Kiadó 4 Péterfy-Novák Éva 5 Paula Hawkins A lány a vonaton XXI. Század Kiadó 5 Paula Hawkins 6 Andy Weir A marsi Fumax 6 Andy Weir 7 David Lagercrantz Ami nem öl meg Animus Kiadó 7 David Lagercrantz 8 Borsa Brown Az Arab Álomgyár Kiadó 8 Borsa Brown 9 Alexandra W. Müller Függőségben 1. Alexandra W. Müller 9 Alexandra W. Müller 10 Hyeonseo Lee A lány hét névvel Libri Kiadó 10 Hyeonseo Lee

Mi az, ami még a halálnál is jobban megrémíti Stephen Kinget?

Miért van az, hogy az egyik legjelentősebb francia irodalmi díjat szinte csak férfiak kapják, a kezdő szerzőknek miért nem szabad az aktuális divatirányzatok szerint írniuk, mikor álmodik a legélénkebben Stephen King, és mi vette rá Györe Balázst, hogy ne jöjjön ki az egyetemi felvételitől? A mostani Hosszúból ez is kiderül. Szexista lenne a Goncourt? A napokban adták át az egyik legtekintélyesebb francia irodalmi díjat, a Goncourt-t, melyet idén Mathias Énard kapta meg Boussole című regényéért. A díjat immáron 113 éve ítélik oda, eddig azonban mindösszesen csak 11 alkalommal kapta meg nő, 102 alkalommal pedig férfi szerzőt tüntettek ki vele. A The Atlantic annak járt utána, mi lehet ennek az oka: ennyire középszerűek lennének a frankofón írónők vagy a Goncourt simán csak szexista? A lap végzett egy kis összehasonlítást a többi irodalmi díjjal, melyből például az derült ki, hogy 1944-re, amikor is Elsa Triolet személyében először ünnepeltek női Goncourt-díjast, a Pulitzer-díjat már 12 alkalommal ítélték oda nőknek. Az okok között szerepelhet, hogy bár a franciák a nemzetközi kimutatásokban nagyon jól állnak a nemek közötti egyenjogúságban, és erős a nők jelenléte például a politikában, ugyanakkor a kreativitás pont az a terület, ahol a szubjektív megítélés teret ad az előítéleteknek. Amellett pedig, hogy Franciaország egy sereg nagy feminista gondolkodót adott már a világnak, maga a feminizmus soha nem vált annyira a mainstream, a közgondolkodás részévé, mint mondjuk az Egyesült Államokban. Segítség, könyvet írok! Az első könyvével hadakozó, a totális eufória és a teljes kétségbeesés között leledző kezdő szerzőnek mindig sokat segít, ha rájön, hogy bizony nincsen egyedül, és előtte már mások is jártak hasonló cipőben. A fiatal szerzőknek járó The Sunday Times/Peters Fraser & Dunlop Young Writer of the Year Award elnevezésű díjat decemberben fogják átadni, a Guardian pedig arra kért öt korábbi díjazottat, mondják el, milyen tanácsokkal látnák el a kezdő szerzőket. A szokásos közhelyek mellett ("higgy a tehetségedben"), nagyon sokan kiemelték az olvasás fontosságát, voltak, akik egy jó szerkesztőre esküdtek, mások pedig már azt is fontosnak tartották, hogy az illető egyáltalán befejezze a könyvét. Abban azonban nagyban egybecsengtek a válaszok, hogy soha nem szabad a pillanatnyi divatirányzatok szerint írni, és a legfrappánsabban talán Andrew Cowan foglalta össze ennek a lényeget: Húsz sztorit tartalmaz Stephen King legújabb könyve, a The Bazaar of Bad Dreams, ezek pedig műfajilag nagyon széles spektrumon mozognak: van közöttük krimi, horror és western is. Sokkal érdekesebb azonban, hogy King mindegyik történet előtt elmeséli, mi inspirálta őt annak a bizonyos történetnek a megírásakor. Ezek általában nagyon banális élethelyzetek: a The Dune című írásnak egy homokdűne a helyszíne, melyben megjelenik azoknak az embereknek a neve, akik várhatóan meg fognak halni. Ennek az ötlete például akkor merült fel benne, amikor a kutyáját sétáltatta Florida partjainál. Máskor a fiával szemben elveszített fogadás, vagy egy buszon ülő nő adta az ihletet, vagy éppen egy éttermi jelenet, amikor egy férfi egy idősebb ember ételét vágta fel ebéd közben. A traumatikus élmények sem maradhattak ki a sorból, így A The Little Green God of Agony című novellát King 1999-es balesete inspirálta. Az író most interjút adott a The New York Times-nak, melyből kiderül, hogy soha nem jegyzeteli le az ötleteit, van, amitől még a halálnál is jobban fél, és elmeséli azt is, ha éppen nem ír, akkor nagyon élénk álmai vannak. Ráadásul már korántsem tartja annyira termékeny írónak magát, mint régen: Sokáig álmodtam a gyerekkori szerelmekkel Györe Balázsnál nagyvizitelt a Litera, a beszélgetés első részében pedig újpesti gyerekkorról, egy traumatikus költözésről, a néhány házzal lejjebb lakó Bartókról, és Ginsberg hatásáról is mesélt az író. Utóbbinak nagy szerepe volt abban is, hogy Györe annak idején nem állt fel, és hagyta a fenébe az egész egyetemi felvételit: 71-ben a felvételin fölírták a táblára, hogy Bánk bán láncai, a második választható téma Móricz parasztábrázolása, már ott tartottam, hogy megvárom, mi lesz a harmadik, és kimegyek. Harmadikra fölírták, hogy „Legkedvesebb élő költőm”, és maradtam. Allen Ginsbergről írtam. Nagyon érdekes volt, a felügyelő mászkált, odajött, belenézett az írásba, hogy maga már végzett egy egyetemet? Miközben nézte, mit írok, mondom, hát nem, nem, nem. Szerintem ez dönthetett. Ha a harmadik is valami olyasmi lett volna, mint Móricz, hát kijövök.

Papp-Zakor, Závada és Áfra kaphatja idén a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat

Három főre szűkült azoknak az íróknak, költőknek a névsora, akik megkaphatják idén a Horváth Péter Irodalmi ösztöndíjat, adta hírül a Litera. Az ösztöndíjért Áfra János (Két akarat, Kalligram), Papp-Zakor Ilka (Angyalvacsora, JAK-Prae) és Závada Péter (Mész, Jelenkor) versenyez. A legjelentősebb pénzösszeggel járó hazai irodalmi ösztöndíjat dr. Horváth Péter professzor, a stuttgarti székhelyű Horváth & Partners csoport alapítója, a magyar kultúra németországi közvetítésének, megismertetésének Pro Cultura Hungarica díjjal kitüntetett mecénása, támogatója hozta létre. A nettó 6000 euró mellett a nyertes lehetőséget kap egy egyhónapos stuttgarti és egy egyhónapos berlini alkotói tartózkodásra. Előbbit a Solitude Akadémia, utóbbit a Literarisches Colloquium Berlin (LCB) ajánlotta fel.