Oravecz Imre kapta az Aegon-díjat!

A Távozó fa című verseskötetéért Oravecz Imre nyerte el a 2016-os Aegon Művészeti Díjat. Az Aegon munkatársainak nem volt könnyű dolguk, hiszen, amikor néhány napja személyesen akarták közölni az örömhírt a díjazottal, akkor hiába csöngettek a költő szajlai otthonában. A nehézségeken egy kis csel és a szomszéd Laci bácsi segített átlendülni. Mindez abból a kisfilmből derült ki, melyet szerda délután az Aegon-székházban vetítettek le, miután kiderült, hogy Oravecz Imre lett a 11. Aegon-díjazott. 

„Az Imre szinte mindig itthon van” – mondta Marika néni Winkler Nórának és munkatársainak, akik néhány napja tanácstalanul ácsorogtak Szajlán, néhány méterre Oravecz Imre házától. Az lehet, hogy szinte mindig, de akkor éppen nem volt otthon, amikor közölni szerették volna vele a jó hírt: ő lett 2016 Aegon-díjasa. Winkler Nóra végül a szomszéd Laci bácsi és egy csomagszállítós mese révén nyugtázta, hogy hamarosan megérkezik a díjazott is. Akin, amikor átadták neki az üveg pezsgőt, egyszerre látszott öröm és hitetlenkedés: „Ehhez kell egy kis idő, hogy felfogjam”. 

Mindez abból a kisfilmből derül ki, melyet az Aegon munkatársai forgattak néhány napja Oravecz Imre falujában, Szajlán. Azt már Budapesten, a szerda délutáni sajtótájékoztatón ismeri el az író-költő, hogy valóban el kellett telnie némi időnek, mire tudatosult benne a dolog („Felmerült bennem: lehet, hogy egy vicc!”), addig pedig elpakolt ezt-azt, ellátta a kutyát, a macskát, végül átjött hozzá a kisfilmben is felbukkanó Laci bácsi, és akkor koccintottak az örömhírre.

Az év egyik legszebb verseskötete arról szól, hogy valaki megöregszik, és ennek a szomorú és magányos tapasztalatnak a megragadásához keresi a nyelvet. Oravecz Imre kötetét a 2015-ös év végi listánk legjobb 10 kötete közé választottuk. A Távozó fa az öregedésről írt szomorúan csodálatos esettanulmány fákkal, madarakkal, kisgyerekkel, egyben időutazás, amiből megtudhatjuk, hogyan szűkül össze az életünk. Honnan tudjuk, hogy milyen öregnek lenni? - teszi fel a kérdést Oravecz, mi meg pontosan az ö versei segítségével juthatunk közelebb a válaszhoz. A hét könyve nem a politikailag korrekt szépkorúak világát ábrázolja, hanem a a veszteségekkel teli valódi öregkort.

A szakmai zsűri minden évben új tagokból áll, idén a zsűrielnök Kulcsár Szabó Ernő irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár mellett a zsűri tagjai Bán Magda újságíró, kritikus, Csuhai István kritikus-szerkesztő, Kúnos László műfordító, egyetemi tanár, László Ferenc újságíró, Schiller Mariann, középiskolai magyartanár és Rostás Eni kritikus, a Könyvesblog munkatársa voltak.

Az Aegon Művészeti Díj ünnepélyes díjátadó gálája és a szerző köszöntése április 20-án 19 órakor lesz a Katona József Színházban.

A 2016-os Ageon rövidített, tízes listáján amúgy a következő kötetek szerepeltek:

Bartis Attila: A vége (Magvető)
Danyi Zoltán: A dögeltakarító  (Magvető)
Dragomán György: Oroszlánkórus (Magvető)
Esterházy Péter: A bűnös (Magvető)
Marno János: Hideghullám (Magvető)
Oravecz Imre: Távozó fa (Magvető)
Rakovszky Zsuzsa: Fortepan (Magvető)
Réz Pál: Bokáig pezsgőben (Magvető)
Szvoren Edina: Az ország legjobb hóhéra (Magvető)
Térey János: A Legkisebb Jégkorszak (Jelenkor)